Tudjátok mi a szörnyű? Nem, nem a globális felmelegedésre gondolok… Bár az sem piskóta.

Hanem, amikor külföldinek néznek abban a városban ahol születtél és felnőttél és valószínűleg itt fogsz megpusztulni is. De ez még csak hagyján, külföldiként is bánnak veled. Tapló paraszt a trafikos-roma, és hülyének néz az éppenhogycsak leérettségizett postáslány. Pedig csak egy telefonkártyát akartam venni. Tehetek én róla, hogy nem használok olyat és, ebből kifolyólag, nem ismerem a kínálatot? Azt ne mondják nekem, hogy ők telefonkártyával, utcai telefonról hívják fel anyut meg aput meg a szeretőjüket, ha késnek. Úgysem hiszem el…

Meg az, amikor rájössz, hogy vonzod a töketlen pasikat. Vagy a magyar faszik mind töketlenek? Ez megfordult már egy barátnőm fejében is. Tudom. Olvastam a blogját. De ő még ad esélyt. Én már nem merek. Vagy tényleg csak a ’méltó ellenfelekre’ kéne energiát fordítanom? És honnan tudom, hogy ő az? Mi van akkor, ha túlbecsülöm magam, és akkorát esek, mint a Préri Farkas, amikor megpróbálja becserkészni a Kengyelfutó Gyalogkakukkot. Csak én nem vagyok rajzfilmfigura, nem tudom feltűnt-e…