Megint egy olyan egy hetes szünet van, amikor nincs mit csinálni. Illetve lenne, de lassan hányingert kapok attól, hogy itthon dekkolok. Már voltam tornázni, szoliban, tanítani, kocsmázni – ezért a Mélypontban már megint nem megyek egy ideig; három egymást követő nap voltam ott maci-sörikézni. Szóval kitaláltam, hogy felderítem a környék kávézó kínálatát, amihez segítségül hívtam a Mindentudó Internetet.

Elsődleges kitétel, hogy a közelben legyen, azaz a Jászai Mar tér és a Nyugati pályaudvar között. Annyira azért mégsem unatkozom, hogy elsétáljak, mondjuk akár az Oktogonig.
Mert a második feltétel az, hogy gyalog könnyen megközelíthető legyen. Járok tornázni, minek a séta?
A harmadik, hogy ne a körúton helyezkedjen el. Nagyon nem szeretem, amikor az arcomba néznek, miközben éppen a tejszínt bénázom bele a kávécskámba. Ezért preferálom a kisebb mellékutcákban elhelyezkedő kávézókat. Meg a szmog sem megy a tüdőmbe. Még elfoglalná a nikotin helyét.

Negyedik, egyben legfontosabb jellemzője kell, hogy legyen az árkategória! Ahol nem 200 Ft alatt van az espresso, oda be se megyek. Már meg van a kis listám holnapra, meg ma kaptam egy kevés pénzt is, szóval minden adott. Fogom hát a cumómat (pl. angol mondattan házi és a lefordítandó Örkény egypercesek) és neki vágok a környék kávézóinak.

Aki szívesen velem tartana, azt szeretettel várom.

Hmm… még cigit is kell vennem.

Most pedig, megnézem A Nagy Fogyást. Ez az új öntréningem része: ez után a müsor után piszok karcsúnak találom magam a tükörben. Egészen a Született feleségekig...

Szeptemberi idill kedvenc

belgrádi kávézómban.

Vajon megtalálom ezt itthon?