>tekerőlant<

péntek, január 25

cók-mók

5s: Az, hogy felajánlom, hogy ihatsz a sörömből kb. a sör feléig tart, mert onnantól szentként tisztelem!
R: Óóó… (amolyan cinikus hangnemben)
5s: De, persze, Te, Radika, ihatsz belőle!
R: Hogy-hogy?
5s: Hát úgy, hogy itt már komolyabb dolgok történtek… (szorosan átölel, és hozzám bújik)
R: Na, mesélj!
5s: Hát, tudod, az, hogy Veled vagyok, az azt jelenti, hogy másik 3 milliárd nőről lemondok!

Akár vehetném egy szerelmi vallomásnak is, bár, minden esetre, elég sajátos módon tudja előadni az érzelmeit.

Tegnapelőtt végleg eltökéltem, hogy megyek otthonról. A hadi állapot, ami a lakásban zajlik, elviselhetetlenné nőtte ki magát:

  • 3 embernek kell térden állva könyörögni, ha szeretnék egy kicsit szundítani nap közben
  • hárman négy különböző tévéműsort néznek az öt darab tévén
  • ha kimegyek a konyhába tanulni, valaki biztosan akkor lesz éhes
  • ha bemegyek a szobába tanulni, biztos, hogy mindannyian ott teremnek tévét nézni
  • ha én tanulok, azt egy fél órás ’Canossa járás’ előzi meg, míg a család minden tagját helyre rakom
  • nem lehet fél órát nyugodtan, ’önáztatva’ eltölteni a fürdőszobában még hajnali kettőkor sem, mert valaki tutira akkor jön fogat mosni
  • engedélyt kell kérni, mielőtt elmész szarni, nehogy valaki másnak is pont akkor kelljen
  • körültekintően kell enni és inni, mert sohasem tudhatod melyik élelmiszer kinek a tulajdona
  • nem tartathatod nyitva az ablakot, ameddig jól esik
  • nem tudsz sehová sem elmenni úgy telefonálni, hogy legalább egyikük ne hallgassa végig a beszélgetést
  • stb.
és a legszebb: MIND A NÉGYEN EGY SZOBÁBAN ALSZUNK!!

Ennek tetejében érezhetően megromlott az atmoszféra, amióta Anyám eldöntötte, hogy válik, és még mindig nem mondta el Apámnak. Egyelőre úgy tesz, mintha minden rendben lenne. Persze a vak is látja, hogy nincs így. Kivéve Apámat…
Szóval úgy döntöttem kapok 5ske ajánlatán és tényleg ’összecuccolok’ Vele. Persze kicsit félek, de nem számít. Én mindig félek a nagyobb lépések előtt. Viszont már elviselhetetlen otthon a légkör, de amikor 5skével vagyok, akkor jól érzem magam. Ennyi.

Kitaláltuk, hogy új blogot kell indítanom, ha már együtt lakunk: aLangivallakom.blog.hu
Persze mindezt csak azért, hogy az a másik 3 milliárd nő megtudja, miből marad ki...

6 megjegyzés:

M. írta...

A Garayban még mindig laknak? Vagy oda mentek ?

radi írta...

ott még laknak, de anyám azt szeretné ha odamennénk. viszont ezt még át kell dumálnunk, mert az mégiscsak az én lakásom és nem a MI lakásunk, vagy legalább egyikünké sem... érted. nem tudom mi lesz.

M. írta...

Tabula Rasa, hogy mindketten tiszta lappal indulhassatok(terep szinten). Értem.

Kisasszony HR írta...

szerintem, ha van hová menni lakni, akkor mindegy, hogy kié, a lényeg, hogy lehet benne lenni! nálunk is így van ;) és szívből örülünk, hogy nem kell albérletet fizetni!!

Névtelen írta...

Igen, ez egy erős érve, még ha az a lakás elég magas rezsin is müködik. (Emlékeim szerint.)
Amúgy most én is boldog vagyok és 2009 szeptemberétől belvárosi disznó leszek én is. :-D A hely már megvan. :-) Addigra pöpec is lesz.

radi írta...

Garay store no. Anyám megint belekuruttyolt az életemben... úgysem fogjátok elhinni...